Öntözés - Nap-rendszer

Tartalomhoz ugrás

Főmenü:







 
               Miért kell öntözni?
 
Az öntözés - különösen a mostanában egyre gyakoribb aszályos években - nélkülözhetetlen a növények egyenletes fejlődéséhez. A kertekbe, parkokba telepített növények és a gyep vízigénye sokkal magasabb, mint a Magyarországon lehulló csapadék. Éghajlatunk száraz kontinentális, az évi átlagos csapadékmennyiség 600-700 mm. Ennek a jelentős része télen hullik, tehát a vegetációs időszakon kívül, így ekkor a növények érdemben nem tudják hasznosítani (kivéve: örökzöldek).
 
 
A gyep vízigénye
 
 
A kertek nagy részénél a terület 80-90%-át a gyep teszi ki. A ma általánosan használt gyepkeverékek átlagosan napi 4 mm csapadékot igényelnek. A lehulló csapadék a pázsitfélék napi vízigényének tehát még a 30%-át sem elégíti ki, így a hiányzó vizet naponta pótolni kell.A másik jelentős probléma a természetes csapadékkal, hogy időben egyenetlenül elosztva hullik. Az eső java része télen, tavasszal és ősszel esik. A fűfélék vízigénye pedig (mint a legtöbb növénynek) a hőmérséklet emelkedésével folyamatosan nő. Így a legnagyobb vízigény éppen a nyári hónapokban jelentkezik, amikor esőre alig lehet számítani. Hazánkban gyakran előfordul, hogy nyáron egy hónap alatt hullik annyi csapadék, amennyire egy nap alatt lenne szükség.A természetesen hulló csapadék egy jó része ugyanakkor nem hasznosítható a növények, különösen a fűfélék számára. A télen hulló csapadék főleg hó formájában jelentkezik. Ez az olvadáskor nem tud a legtöbb helyen a fagyott talajba szivárogni, így felszívódás nélkül lefolyik a felszínről. A gyepet alkotó pázsitfűfélék a vizet a talaj felső rétegeiből veszik fel, így napos, meleg tavaszi napokon a gyep már gyakran küszködik vízhiánnyal. Ahogy melegednek a nappalok és az éjszakák a talajhőmérséklet is egyre nő, ezzel párhuzamosan a gyep vízhiánya is fokozódik. Az időnként lehulló csapadék átnedvesíti a talaj felső rétegeit. Azonban a meleg talajból a nedvesség gyorsan elpárolog vagy mélyebbre szivárog, így a fűfélék megint szomjaznak.
 
 
A fák és cserjék vízigénye
 
 
 
A fák és cserjék – a fűfélékkel ellentétben - mélyebb gyökérzettel rendelkeznek, így a kora tavaszi, vízzel telített talajokból hosszú időn át tudnak nedvességhez jutni a mélyebben fekvő talajrétegekből.A magas levegő- és a talajhőmérséklet következtében a fák és cserjék is a nyári melegekben szenvednek leginkább a vízhiánytól. Ebben az időszakban tehát nélkülözhetetlen a természetes csapadék pótlása öntözéssel.
 
 
 
A fenti tényekből egyértelműen kiderül, hogy kertünk öntözése a növények vegetációs időszakában feltétlenül szükséges, ha egyöntetű, zöldellő gyepet és egészséges, virágzó növényekben gazdag kertet szeretnénk.
 
 
Az elmúlt 10 évben Magyarországon egyre elterjedtebbek az automata öntözőrendszerek.
 
 
Miért hasznos az automata öntözőrendszer?
 
 
Víztakarékosság
 
 
Csak akkor öntöz amikor szükséges, kézzel is állítható a helyszíni jellemzőknek megfelelően, kútról is üzemeltethető.
 
 
 
Növényzet
 
 
Az állandó és megfelelő mennyiségű vízfelvétel következtében gyorsabban fejlődnek, egészségesebbek, ellenállóbbak a növények. A térben és időben egyenletes öntözés következtében a kert különböző részeiben található növények azonos mértékben fejlődnek.
 
 
Időigény
 
 
Működtetése nem igényel időráfordítást, a szabadság alatt nem kell szívességet kérni a szomszédtól.
 
 
Költségek
 
 
Mivel ismert a kijuttatott vízmennyiség, az öntözési költségek előre tervezhetőek, az évszaknak megfelelően százalékosan csökkenthető a kijuttatott víz mennyisége, így csökkenthetők a költségek is.
 
 
Kerthasználat
 
 
Az öntözőrendszer működése – mivel hajnalban, vagy késő este zajlik - nem zavarja a kert használatát- a gyepfelületből működés közben kiemelkedő szórófejek az öntözést követően visszahúzódnak a földbe, így nem okoznak akadályt a kertben történő közlekedéskor.
 
 
Ha kérdése van tegye fel a FÓRUM-on!
 
 
 
BandSoft© 2010-2016. All rights reserved.
Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenühöz